Kártya, kalandozás, történetmesélés, memóriafejlesztés - a nyár vitathatatlanul a legjobb időszak a közös családi...
Óvodástól felnőttig – jubileumhoz érkezett a Keller & Mayer
A Keller & Mayer története 1995-ben kezdődött, de alapítója, Kellermayer Sándor már a nyolcvanas évek közepétől foglalkozott játékok gyártásával.
Azonban 25 éve érkezett el az a pont, amikor úgy vélte, hogy itthon is lehet a nyugati játékokkal azonos színvonalú, ám annál jóval olcsóbb családi szórakozást létrehozni.
Első játékait Sándor legnagyobb, akkor még 3 éves lányának tervezte, és a kínálat nagy része most is a 3-8 éves korosztályt célozza meg, de a nagyobb gyerekek, sőt, a felnőttek is találnak maguknak megfelelő társasági szórakozást a kínálatban. A negyedszázados jubileum kapcsán az alapító mesél az idáig vezető útról, trendekről és tervekről.
Az elmúlt két és fél évtizedben melyek voltak a legsikeresebb játékaitok és melyekre vagy a legbüszkébb?
A pálmát egyértelműen a Bogyó Babóca – Úton az oviba viszi el, hiszen már 100 ezret meghaladó példányban fogyott el, de a Memóriaforgó is 90 ezernél jár.
Ezekre a számokra nagyon büszke vagyok, hiszen a 100 ezer körüli példányszám a magyar piacon nagyon nagy dolog. Hatalmas siker volt a Beugró társasjáték is, hosszasan vezette a sikerlistákat, és amióta nem lehet kapni, két-háromszoros áron kínálják az árverési oldalakon.
A Rumini- A Küldetés játékra pedig azért vagyok büszke, mert azt én terveztem, a könyv szerzőjével, Berg Judittal együtt.
A játékok fejlesztéséhez hogyan kaptok visszajelzéseket a gyerekektől és a szülőktől?
Igyekszem minél több olyan helyen megjelenni, ahol személyesen találkozhatok a vásárlóinkkal. Ilyen lehetőség például a Társasjátékok ünnepe vagy az Év játéka játszónap – ezek nagyon hiányoznak idén! Jó érzés látni, hogy mennyien ismerik és szeretik a játékainkat. Az pedig, hogy gyakorlatilag nincs az országban olyan óvoda, ahol ne lenne legalább egy-két Keller & Mayer játék azt igazolja, hogy jó úton járunk.
A digitalizáció hatására mennyire változott meg az utóbbi években a játékok piaca?
Nem érzem, hogy nagyon megváltozott volna, bár a mi célcsoportunk elsősorban az óvodás korosztály, másodsorban a családok. Viszont azt játom, hogy a kiadók sorra hozzák az új címeket, nő a forgalom, és szélesedik a választék. Sorra nyílnak a társasjátékos kávézók és szórakozóhelyek, szóval szerintem nincs nagy baj.
Hogyan zajlik a játékok fejlesztése? Milyen típusú szakemberekre van szükség?
A játékkiadás nagyon hasonlít a könyvkiadáshoz. A szerző készíti a játék „motorját”, vagyis azt a mechanizmust, amitől egy játék működik, jó esetben szórakoztató és újszerű, vagy legalább tartalmaz újszerű elemeket. A szerző gyakran már kész sztorit is hoz a motorhoz, ez aztán vagy jó, vagy még csiszolni kell rajta.
Megeshet, hogy elővesz egy pakli kártyát és különböző korongokat, és elmagyarázza, hogy ha kék lapot húzol, akkor visszakerül a korongod a közösbe. De az is lehet, hogy azt mondja: ha nagyítót húzol, akkor a bogárgyűjtők észrevették a kis katicádat, és vissza kell tenned őt a többiek közé.
A „szerkesztő” dönti el, hogy mely játékokkal érdemes tovább foglalkozni, melyek azok, amiket esetleg ki lehet adni. Ő véleményezi a sztorikat, és adott esetben újat talál ki egy-egy játékhoz.
Meghatározza, hogy a játék körülbelül milyen áron kerülhet a boltokba, és ezt szem előtt tartva kialakítja a gyártás technológiai részét, meghatározza a felhasználandó anyagok minőségét.
Kiválasztja az illusztrátort és elkészítteti a rajzokat. Folyamatos kapcsolatot tart a grafikussal, akinek a feladata az, hogy az elkészített illusztrációkat megfelelően integrálja a játékba, valamint esztétikus, az éppen aktuális trendeknek megfelelő dobozt készítsen az újdonságnak.
Természetesen mielőtt idáig eljutnánk, az alapötlet és a motor több tesztfolyamaton megy keresztül, szakemberek, pedagógusok véleményezik. Engem (a szerkesztőt) viszont általában a gyerekek reakciója jobban érdekel.
Mi jellemez ma egy jó társasjátékot?
Ez attól függ, hogy kit kérdezel. A gamerek szerint az, amiben szinte nincs szerencsefaktor. A dobókocka maga is kiűzendő, de ha mégis van benne, akkor a játéknak úgy is kell működnie, ha az egyik csak hatost, a másik csak egyest dob. A ritkábban játszó fiatalok geget keresnek és jókat akarnak nevetni közben. A pedagógusok és a szülők szerint viszont az ideális játék szórakoztat, de közben kompetenciákat fejleszt.
A mi célunk a kevésbé szokványos játékok piacra dobása. Legyen bennük valami extra, ha nem a játékmenetben, akkor legalább a grafikában vagy a kivitelezésben. Fontos szempont továbbá, hogy a játék az óvodás korúval ne legyen szenvedés a nagytesónak vagy a szülőnek.
Igyekszünk olyan motorokat kiválasztani vagy kidolgozni, amelyek egyszerűek és a kisebbek is értik, de a nagyobbak sem vágnak eret magukon a harmadik parti után.
Mennyire nagy ma a verseny a hazai játékpiacon?
Természetesen van verseny. Szerencsére ez egy viszonylag jó hangulatú üzlet, kevés az olyan résztvevő, akik megfojtanák egymást egy kanál vízben. Relatíve szegmentált a piac, külön kiadók dolgoznak a gamereknek, más(ok) a legkisebbeknek készítenek játékokat.
Természetesen az ún. „családi társas” a legnagyobb piac, ezen szinte mindenki jelen van, de legtöbbünk azért a hangsúlyt a saját „specialitásán” tartja.
Hogyan lehet továbbra is erősíteni pozíciótokat?
Nem szeretném, ha szerénytelenül hangzana, de úgy gondolom, hogy a pozíciónk a saját szegmensünkben nagyon erős. A fő cél ennek a megtartása, és esetleg a családi vonalon kicsit erősíteni.
Nagyon nagy előny, hogy saját gyártással rendelkezünk. Ennek köszönhető, hogy játékaink ár-érték aránya kimagaslóan jó.
Milyen kihívásoknak kell megfelelnetek a következő években? Milyen új (típusú) játékokat terveztek?
Szeretnénk továbbfejleszteni, és modernizálni a gyártóbázist, ezzel több bérgyártást vállalhatnánk. Ami az új játékokat illeti, nem tervezek változtatást a jól bevált modellen.
A hangsúly továbbra is a 3-8 éves korosztályon lesz, emellett biztosan hozunk majd családi társasokat is. De ha valami nagyon megtetszik, akkor azt kiadjuk már csak a poén kedvéért is - mint például tavaly a Parlamentary-t.